Reggel a megszokott időben keltem, s az étkezőbe vonultam. Még mindenki aludt, csak az éjjeli őrök rótták a folyosókat. Nem foglalkozva semmivel, elővettem egy nagy flakon energializálót. A közös zuhanyzót célba vettem, s miután levetkőztem a ruháimat a mosó ládába hajítottam, zuhany alá lépve a forró folyadékot hagytam, hogy végigfolyjon a testemen. Bal kézzel megtámasztottam magam a csempén s fejem lehajtva hunytam be a szemeimet s mély lélegzet vételekkel embereltem magam. Azért "szeretek" ilyenkor fent lenni, mert még a férfiak nem kelnek fel, így nyugodtan tudom végezni a dolgaimat. Egy óra áztatás után eszméltem magamhoz, hogy ideje lenne elmenni felöltözni.
A csapokat elzárva tekertem magam köré egy törölközőt mikor beléptek az újoncok, rám meredve néhányan elvörösödtek. Arcom rezzenéstelen s mentem feléjük, ők viszont nagyot nyeltek és arrébb álltak.
-B-bocsánat...-makogta az aki elöl jött. Megálltam mellette se rá néztem, magas szemüveges srác, haja fekete, szemei a Soratai "emberekhez" hasonlóan neki is zöld. Teste nem túlságosan kigyúrt, viszont elég szálkás. Szemeimet elfordítva róla indultam el újra mikor megcsapta valami a fülemet.
-Lenéz a kis ribanc!-nevetett egy másik, alacsonyabb fiú akinek szőkés haja és enyhén kékes szemei voltak.
-Az a kis ribanc a felettesed! S ha nem fogod vissza kitépi a szíved és a kezedbe adja!-kiabált rá Buck. Szám sarka enyhe mosolyba húzódott viszont hamar el is tűnt, szobámba mentem és felvettem a szokásos felszerelésemet. Fekete trikóm és a fekete passzos nadrághoz a magassarkú csizmát és hozzá illő bőr kabátot. Hajam már megszáradt, így kifésülve mentem vissza az étkezőbe. Már szállingózni kezdtek befele az emberek, s az étkező is kinyílt. Mára nincs tervbe véve egy bolygó sem ahová el kellene utazni, így ma a Soratai városokat ellenőrizzük, emiatt kell elhagynunk a bázist. Én teljesen feleslegesnek tartom, hogy én és Sebastian kilépjünk a szobánkból, de a parancs az parancs! Tálcámmal a szokásos asztalomhoz mentem, ahol már Sebastian elfoglalta a helyét.
-Más programunk lesz Debora.-szólalt meg meg sem várva, hogy kényelembe helyezzem magam.
-Mi?-böktem oda neki érdeklődés nélkül.
-Tripton-i tolvajok járják a bolygókat és minél nagyobb zsákmány reményében túrják fel az emberek otthonait, bankokat és üzleteket fosztanak ki.-dőlt hátra higgadtan.
-Hmm.-nyugtáztam a hallottakat és bólintottam egyet. Rendszerint ennyivel zárom le az információ áradatot amit felém irányít, nála még meg is tehetem, mert elfogadja, de Gray-nél?! Egyszer a tőrömmel nyisszantanám el a torkát, amit szerintem sokan megköszönnének, irritálja a népet a folyamatos locsogása. A kissé őrült nevetés és lelkesedés amit hozzá társít, na attól viszont félnek. Emlegetett szamárként jelent meg az étkező túlsó felében, s rohanva jött felénk, lelkesedését semmi nem tudja letörni és hűséges!
-Jó reggelt!-vigyorgott mindenkire mikor ledobta magát és a tálcáját mellénk-Melyik bolygót pusztítjuk el ma?-nézett rám.
-Remélem a tiédet...-mondtam unott hangon, mire csak felnevetett. Enyhén hisztérikus nevetése betöltötte az étkező egész légkörét és tompán víz hangzott az akusztika miatt.
-A Primadon szövetségese a Sorata-nak. Túl sokat segíthetünk nektek ahhoz, hogy elpusztítsatok minket.-húzta ki magát.
-Nem!-mondta Sebastian rám se nézve, pedig pont most akartam ránézni, hogy ad-e rá engedélyt.
-Csak egy kicsit?-billentettem oldalra a fejemet. Végig mérte a vörös hajú őrültet maga mellett, s rám nézett.
-Bármennyire csábító, sajnos nem engedélyez hetem még azt sem, hogy őt megkínozd!-vont vállat.
-Hé!-háborodott fel, mire mind a ketten felnevettünk. Az étkezést gyorsan befejeztük, a szokásoshoz híven elszórakoztak.
A fegyver raktárban állva pakoltam magamra a tőröket és sugár fegyvereket.
-Nem pusztítjuk el a bolygót...-nyúlt a bombákért Gray, mire megforgattam a szemeimet és odadobtam neki. Kifordulva elvettem még egy távcsövest és bevártam a többieket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése